2023.04.12.
A reggelünk az előző nap elhagyott kabátom keresésével indult, mivel elég sok időnk volt a vonatunkig, kényelmesen bele is fért, csak a kabát nem lett meg. Így szomorúan indultam tovább Nantesba.
Más megállót erre a napra nem terveztünk, úgy voltunk vele, hogy elég nagy város, hagyjunk rá időt. Illetve volt már korábban egy módosításunk, sajnos Rennest és Mount Saint-Michelle-t ki kellett húznunk, mert annyira sok időt vitt volna el, így maradt “csak” Nantes. A többit meg majd egyszer egy párizsi kiruccanással kombináljuk.
Nantes elég nagy város, így volt időnk alaposan megnézni, a szállásunkat 2 után lehetett elfogalni. A vasútállomása már szinte a belváros szívében van, nagy zöld park van vele szemben, így egyből jelzi a városba látogató számára, hogy ez egy igazán zöld város. Rengeteg a biciklis is. Elindultunk a vár felé, hogy azzal kezdtjük a nézelődést, de ahogy odaértünk leszakadt az ég. Közel van az óceán és április is van, így egészen változatos időjárási viszonyokhoz kellett alkalmazkodnunk, főként futó záporokhoz és az orkán erejű szélhez. Az egyetlen probléma ezzel az volt, hogy nekem nem volt vízálló kabátom, így Nantesban is meglátogathattuk az egyik Dechatlont. Villamosoztunk egy nagyot, a villamossínek is egyébként mindenfelé füvesítettek, és a külvárosias részek is rendezettek, az épületek is jól néznek ki. Megszereztük az esőkabátot és visszavillamosoztunk a városközpontba, vagyis a Les Machines de I’Île szabadidőparkba, ami a város szülöttjének, Jules Vernének állít emléket, ugyanis az ő találmányai, science fiction műve alapján építettek óriás robotokat fából és fémből. Nagyon látványosak és ki is lehet próbálni őket, sajnos az időjárási viszonyok miatt az óriás elefánt túráit törötlék, így működés közben nem láthattuk, de így is nagyon érdekes és látványos program volt. Ezután elfoglaltuk a belvárosban lévő szállásunkat, ami szintán bookingon foglaltam, jó árú és képek alapján parádés lakást, ráadásul itt a tulaj is különösen kedves és aktív volt. Csak a helyszínen derült ki, hogy ez nem egy önálló lakás, hanem Carine, a tulaj a sajátjába enged be, ahol ő is él. Maga a lakás gyönyörű, olyan, mintha egy francia lakber magazinba lépnél be, miután megmászol egy borzalmas meredek lépcsőt és felérsz a 4. emeletre. Carine is nagyon kedves házigazda és van egy cuki macskája is, aki többnyire a nappaliban aludt, míg ott voltunk. Nagyon nem vagyok macskás, de ő cuki volt, amikor jött néha nézelődni és kellette magát, hogy foglalkozzam vele és simizzem, sajnos ezt az étkezőasztalra felugorva tette, amitől én kivagyok, de hát nem az én lakásom. Nagy puha szőrű, nyomott pofijú macsek, de sehol nem volt macskaszőr egyébként. Carinne-nal pedig onnantól kezdve nem találkoztunk, volt külön lakrésze, meg átment valószínűleg a barátjához éjszakára.
Nantes kivizsgálását folytattuk a lepakolás után is. Igazán hangulatos, egységes város, szép épületekkel, terekkel, korábban Bretagne fővárosa volt (majd Rennes elvette tőle ezt a címet) két folyó találkozásánál terül el(Loire és Erde), valóban érezhető, hogy korábban Európa Zöld Fővárosa cím birtokosa volt, egy hibádzott csak: a szemétszállítók itt is sztrájkoltak. Halomban állt a szemét mindenfelé, folyt ki a kukákból, konténerekből és a szél is széthordta persze. Elszomorító, de itt valahogy mégsem volt az a koszos érzés, mint Bordeaux-ban. Jajj szegény Bordeaux, lelkiismeret-furdalásom van miatta, hogy mennyire lehúztam, pedig nem annyira rossz ám! És ha csak ott tölöttünk volna egy hosszúhétvégét, akkor is boldogan, élményekkel tele érek haza, szóval nem kell kihagyni ☺
Nantes látnivalói közül a katedrálist jártuk körbe, aminek egyik különlegessége, hogy ez az egyetlen, ami a Loire jellegzetes kövéből, a fehér tufából épült. Sajnos bemenni éppen nem lehetett, közvetlenül mellette viszont éppen a nantes-i búcsú-t tartották valószínűleg, mert színes, villogó vidámpark épült be, azt is körbejártuk, igazán vicces látvány volt a sok – számomra félelmetes – katapult gép, meg pörgő-forgó hatalmas hinták vagy micsodák.
A vár, ami pontosabban a Bretagne-i hercegek palotája, amit erődített fal vesz körül, Bretagne jelképe. A nagy tiszteletnek örvendő breton Anna hercegnő apja építtette, ő később francia királyné is lett és nagyon sokat tett a Bretagne-i Hercegség önállóságának és függetlenségének megmaradásáért. Ezt teljesen be lehetett járni, szépen parkosított, és jól karbantartott reneszánsz épületegyüttes.
Összességében Nantes is megér egy hosszúhétvégét akár, tényleg szép város, hangulatos vendéglátóhelyekkel, boltokkal és sok programmal, látnivalókkal.
Napi teljesítmény:
vonattal megtett út: 127 km
gyalog megtett út: 13,6 km
