Henrik és Kata utazásai, azaz nyúlturnék a világ körül

12. nap – Toulouse – Bordeaux

2023.04.10.

Húsvét hétfője úgy alakult, hogy csak egy várost terveztünk be, kicsit a pihenés miatt is, meg Bordeaux is elég nagy város. És eredetileg ide terveztem egy mosónapot, a szállodához közeli valamelyik mosodában, de ezt ugye ingyen megoldottuk a Narbonne-i szálláson ☺

Nagyon vártam ezt az utazást a tgv miatt. A két város között szinte csak gyorsjárat elérhető, tehát külön jegyet kellett vennünk hozzá, amit már napokkal előtte meg is tettem a honlapjukon keresztül. A tgv-ről gyerekkoromban hallottam még először anyáéktól és azóta vártam, hogy egyszer végre utazhassak ilyen hipervonattal. Sajnos nem ez volt az. Kényelmes, jól felszerelt, jó kinézésű, de megnézhettem volna akár előre is, hogy ezt a kb 200 km-t, 2 óra alatt teszi meg, tehát nem ez lesz az a high-speed vonal, amire vágytam.  Mellesleg késett is, valami akadály volt útközben. Mindenhol fel volt tüntetve, hogy 30 perc késés esetén visszatérítást adnak, így hát ügyesen meg is oldották, hogy 29 perc legyen, de másodpercre pontosan:D A járat egyébként Toulouse-ból Párizsba ment, és gondolom Bordeaux-tól gyorsított csak be.

Bordeauxban igazán nagyok a távolságok, ugyan kisebb város, mint Toulouse, de alacsonyabbak az épületei és jobban szétterül. Vártam ezt a látogatást is, főleg a borvidék miatt, és az út tényleg szép is volt meg látványos, dimbes-dombos, sok szőlőültetvénnyel. Most már kijelenthető, hogy Franciaországban (is) nagyon szép a tavasz, persze az idővel is nagy szerencsénk van. 

Az állomástól egyből a szállás felé vettük az irányt, ami elég központi helyen volt, nem messze a klasszik belvárostól. Az utunk olyan volt, mintha a “bájos” londoni Tottenham-be csöppentünk volna. Aki járt már arrafelé, vagy hallott róla, az tudja, hogy London egyik legocsmányabb környéke és a közbiztonság is katasztrofális. Hát egész Bordeaux sajnos egy tottenhami kalandnak tűnt, és azt is tudtuk egyből, hogy sötétedés után nem szeretnénk az utcán lenni. Vannak igazán szép és hangulatos részei, de az egész lehangoló egy kicsit, tud ugyan bájos és szép lenni, de nagyon nyitottan kell ehhez mászkálni benne. Az sem tette könnyűvé a befogadását, hogy úgy tűnt, itt a szemétszállítók és az utcaseprők sztrájkolnak, merthogy mindehol folyt ki a szemét a kukából és az utcák, járdák, úttestek is tele voltak kosszal, mocsokkal. Másnap reggelre már eltüntették ezt, és kicsit jobban is nézett ki az egész, mikor kisétáltunk az állomásra.

A város főbb látványosságait megnéztük. Mint említettem, elég nagy kiterjedésű ezért nagy távolságokat lehetett bejárni gyalog (van amúgy teljesen jó közlekedési hálózata – metro, villamos stb, azt nem próbáltuk ki). Elég nagy tömeg volt mindenhol, érezhetően a turista is sok. A szemét a látványosságoknál, forgalmas turista csomópontoknál is folyt az utcán és biztonságérzetet sem gerjesztett sok helyszín, mint például a híres utcája a Rue Sainte-Catherine, ami egyébként európa egyik leghosszabb sétálóutcája. Az agyonfotózott Tőzsde tér (Place de le Bourse) tényleg jól néz ki és nagyon szép a virágoskert, ami az előtte lévő nagy víztükröt (Miroir d’Eau) körülveszi, ottjártunkkor éppen díszpipacsok virágoztak. (azokat is szeretem :D). A napóleoni híd (Pont de Pierre) igazán átlagos, a Margithíd jobban néz ki, már bocsánat, de értem, azt nem a kisfickó tiszteletére emelték . A tisztelet abban merült ki, hogy a hídnak annyi ívet terveztek és csináltak, ahány betű van Napoleon nevében. Tehát tizenhetet. Hmmm… Igazán beleadott a kreatív csapat anyait-apait. 

Kipipáltuk a Nagy Harang Kapuját is (Porte de la Grosse Cloche) és elmentünk a Szent Mihály Bazilikához is, a különálló harangtornya éppen be volt állványozva, de a bazilikába be tudtunk menni és lenyűgöző gótikus templom. Sajnos innen rossz irányba keveredtünk és akkorát kerültünk, hogy már nem érte meg visszamenni a Szent András katedrálisba, de biztosan az is megérne egy nézést. Szintén kihagytuk (az már tényleg csak tömegközlekedéssel javasolt) a Cité du Vin bormúzeumot. Futurisztikus épület és nagyon hirdetik, biztosan jó élmény lehet, és ott talán kóstolhattam volna Bordeaux-i bort, merthogy az is kimaradt. Egyszerűen nem volt olyan hívogató borozó, ahova úgy igazán beültünk volna elkölteni egy kisebb vagyont, majd sötétedés után hazasétálni..

Így utólag már kár volt Bordeaux-ra ennyi időt szánni, kihagytuk emiatt a közeli Saint-Emilion középkori kisvárost, ami egy 3-4 órás túra lett volna, vonattal is elérhető és a vasúttól a városka központjáig szőlőültetvényeken keresztül vezet az út. Itt azért jutott volna kóstoló is. Na mindegy, majd otthon megkóstolom egyszer a Bordeaux-it, egyébként is száraz áprilist tartunk.

A nagy pozitívum a szállásunk volt, valóban nagyon jó, szép és jól felszerelt szálloda. Nagyon jó a berendezése a szobáknak, és az egész design, kedves a személyzet, és kitűnő a reggeli. És nem is volt drága (80 euró körüli reggelivel). A szállásaink ára egyébként átlagosan 75-80 euró körül mozog, a belgiumi és hollandiai szállások drágábban (ott 100 euro körül van egy éjszaka). 

Napi teljesítmény:

vonattal megtett út: 209 km

gyalog megtett út:      11,3 km