2023.04.09.
Húsvét vasárnap Carcassone-ba indultunk, ami Narbonne-tól nagyjából fél óra vonatútra van. Sajnos elég kevés időt hagytunk erre a csodára, így utólag már tudjuk, de elég nehéz volt összehozni, hogy a bérletünkkel kiegészítő jegy nélkül használható járattal jussunk el a 40 percnyi távolságra lévő Toulouse-ba aztán. Jellemzően a járatok 90%-át használhatjuk az interral bérleteinkkel minden további kiegészítő vagy helyjegy vásárlása nélkül Franciaországban is. Igazán csak a tgv-re kell külön jegy hozzá és az szinte egységesen 12 Eur/fő , távtől függetlenül. A bérleteinket egyébként talán Marseille-felé nézték meg először, addig nem találkoztunk kalauzokkal, egy-két nagyon állomáson (pl Nizzában) beléptető kapuk voltak, ahol qr-kóddal lehet bemenni. Azóta, hogy elhagytuk a Provence-Cȏte-d’Azur vidéket, szinte minden járaton voltak ellenőrök, itt egyébként a személyi okmányt is kérik bemutatni mellé, ja és halál jófejek, énekelnek, poénkodnak, magyaráznak franciául stb.
Carcassone-ban nagyon le kellett volna tennünk a hátizsákjainkat, mert a vár elég magasan van és 2,5 km-s séta az állomástól– igen, itt egy szinte tökéletes állapotban fennmaradt középkori erődváros van, a középkor legnagyobb vára, a világ egyik leghíresebbje és társasjáték is készült róla ☺ Amiatt is különleges, mert a 19. századra annyira lepusztult, hogy majdnem lebontották, de befolyásos emberek közbenjárására sikerült megmenteni és az újjáépítés mellett döntöttek, amit ugyanaz az építész kapott meg, aki a párizsi Notre Dame helyreállítását is végezte és nem mellesleg a vár nagy rajongója volt. Számomra igazán megindító, hogy a 19 században ilyet sikerült véghezvinnie az embereknek, megmenteni egy középkori emléket és nem új városrészt felhúzni a köveiből. Itt is van egyébként egy lenti városrész is, ami szintén kedves, jó kinézetű, és a Canal du Midi is átszeli, Itt próbáltunk csomagmegőrzőt találni, a tourist office-ban megint nagyon kedves lány segített, elmondtam a fájásom és mondta, hogy várjak egy pillanatot és minden magyarázat nélkül elkezdett telefonálni. Elég sokáig tartott maga a telefon is, meg az előttem lévő spanyol család is sokat kérdezett, de nagyon boldogan tette le a lány a telefont, hogy egy étteremben a vasút mellett letehetjük és ódákat zengett a tulajról, meg a bárjáról. Annyira cukik voltak, hogy már illendőségből is muszáj volt visszamennünk. Csak ott derült ki, hogy a cuki bácsi 5 eurót kér csomagonként, nekünk meg maradt összesen 1 óra 20 percünk felmenni, megnézi és lejönni (az odaút csak 26 perc), sajnos másik vonat nem ment csak 3 óra múlva, illetve csak tgv. Így végül az én hátimat tettük le és Henrik a hős serpa bevette málhával a várat. És persze jó meleg is volt aznap is, égetett a nap, valamint úgy tűnik, hogy a spanyolok is ide járnak húsvétolni, sok gyerekkel és kutyákkal. A várerőd pedig elképesztő, a fallal körülvett városka, az utcái, épületei, terei palota, katedrális.. lenyűgöző. Meg a kilátás! Látni a Pireneusok havas hegyeit. Sajnos a St. Nazaire bazilikába nem tudtunk bemenni, mert éppen akkor kezdődött a húsvéti mise mikor odaértünk. A rózsaablaka a legrégebbi egész Franciaországban. Annyira örülök, hogy eljutottam ide is! Igazán még fél óra bolyongás hiányzott ebből, pont amit a csomaggal kínlódtunk, de így is nagyszerű élmény és örök emlék.
A Toulouse-i vonatot is elértük és megérkeztünk kora délután a szállásra, letenni a cókmókot. Ez egy kétcsillagos hotel volt, a belvárosban, a Capitole közelében és kívülről, valamint a recepció és az előtere alapján ígéretesnek is tűnt. Sajnos a szoba már nem volt az, utólag jöttem rá, hogy szerintem standard szobát kaptunk pedig én comfortot foglaltam, de mindegy, a recepciós kedves volt, és a reggeli is nagyon jó volt (kontinentális).
Toulouse nagy város, a Garonne folyó és a Canal du Midi találkozásánál, a negyedik legnagyobb az országban, de nem volt annyira érezhető, igaz jóformán csak a belvárosban mászkáltunk. Hívják rózsaszín és vörös városnak is az egységes, vörös téglából épült házai miatt. Én inkább a vörös jelzőre szavazok, semmiképp nem rózsaszín (lehet csak légi felvételekről a). Különleges egyébként ez az egységes hatás, jól néz ki, de mégsem steril. A Capitole tér szép és hatalmas, a Saint Sernin bazilika pedig lenyűgöző, román stílusú templom (a román és a gótikus építészeti stílust különösen kedveljuk és nagyra tartjuk mindketten), a Santiago de Compostelába vezető zarándokút egyik jelentős állomása, búcsújáró helye. Húsvét révén a a boltok nagy része zárva volt, de az élelmiszerboltok, cukrászdák, pékségek, éttermek, tehát az összes vendéglátó hely nyitva és tömve.
Napi teljesítmény:
vonattal megtett út: km
gyalog megtett út: km
